Volt egyszer egy lélek, aki fénynek ismerte önmagát.
Lévén újdonatúj lélek, türelmetlenül vágyott a megtapasztalásra. „Én vagyok a
fény mondogatta -, én vagyok a fény.” Ám mindaz, amit erről tudott és mondott,
nem helyettesíthette a megtapasztalását. Márpedig abban a birodalomban, ahol ez
a lélek felbukkant, semmi más nem létezett, csak fény, fény és fény. Valamennyi
lélek nagyszerű volt, valamennyi lélek csodálatos volt, és valamennyi lélek az
én fenséges fényemmel ragyogott. Ilyenformán a szóban forgó kis lélek úgy
érezte magát, mint gyertyaláng a napsütésben. A legnagyobb ragyogás közepette,
melyhez ugyan maga hozzátette a sajátját, nem láthatta önmagát, nem tapasztalhatta
meg önmagát annak, Aki és Ami Valójában.
Majd az történt, hogy ez a lélek epekedve sóvárgott
megismerni önmagát. És oly hatalmas volt a vágyódása, hogy így szóltam egy
napon: - Tudod-e, kicsike, mit kell tenned, hogy kielégíthesd a te hatalmas
vágyódásodat?
- Mit, Istenem, mondd, mit? Bármit megteszek! -
kiáltotta a kicsi lélek.
- El kell választanod magad tőlünk, többiektől - válaszoltam.
- Folyamodj a sötétséghez!
- Mi az a sötétség, ó Szentséges Egy? - kérdezte a
kicsi lélek.
- Az, ami te nem vagy - válaszoltam, és a lélek
megértette.
Követte a tanácsomat. Eltávozott a Mindenségből, és
egy másik tartományba költözött. Ebben a tartományban a lélek rendelkezett
azzal a hatalommal, hogy megtapasztaljon mindenféle sötétséget, és meg is
tette.
Ám a sötétség közepette egyszer csak felkiáltott:
„Atyám, atyám, miért hagytál el engem”. Miként te, amikor a legsötétebbnek
tartott időket éled. Én azonban soha nem hagylak el téged; mindig melletted vagyok,
és készen állok rá, hogy emlékeztesselek arra, Aki Valójában Vagy; és mindig
készen állok rá, hogy hazahívjalak.
Ezért mondom, hogy legyél a fény a sötétségben, és
ne átkozd a sötétséget.
És ne feledd, hogy Ki Vagy, olyankor sem, amikor
mindenfelől körülfog mindaz, ami nem vagy. Csak adj hálát a teremtésért, akkor
is, ha éppen a megváltoztatására törekszel.
És tudd, hogy amit a legnagyobb megpróbáltatásod
idején teszel, az lehet a legnagyobb diadalod. Mert az általad teremtett
tapasztalat annak a kinyilvánítása, Aki Vagy, és Aki lenni Akarsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése