Mai összevisszaságok

Sok hír éri az embert manapság. Kiemelnék néhányat.

2010 óta 240000 ember tűnt el az adóhatóság nyilvántartásából. Ennyi ember nem nyújtott be adóbevallást. Hova lettek?

Na, vajon hova is?A huszadik század elején 3 millió ember ment ki az országból, kivándorolt.

Ez a folyamat ismét elindult. Szerencsétlen politikus meg nem érti, mi történik. A kisember válasza pedig az, hogy elmenekül ebből az élhetetlen országból. Mindig azt halljuk manapság, hogy haza fognak jönni, hogy haza kell hívni a kint dolgozókat, s olyan körülményeket kell teremteni ahol, a tudós kutathat, a fizikai –és szellemi munkás pénzt kereshet. De ez mindig csak duma lesz, és az illetékesek soha nem tesznek majd semmit sem, mert válságban vagyunk. Mi mindig válságba vagyunk!

Ismerősök dolgoznak kint Angliában, albérletet fizetnek Londonban, ami köztudottan nem olcsó, mégis megélnek hisz ott az állam elismeri, hogy polgárának ennie, közlekednie kell. Megtakarításuk is van, na, nem nagy, de szépen gyarapodik, és minden évben kétszer nyaralnak valahol a világban egy-egy hetet. Voltak már a Távol- Keleten, megnézték az üdülő szigeteket és az USÁ-t is. Nos, egy mai fiatal Magyarországon mikor teheti ezt meg? Csak álmában.

Ők jöjjenek haza, legyenek munkanélküliek és mondjanak le az üdülésükről, esetleg hetven évesen legyen lakásuk, amikor a magyar átlag életkoruk szerint még van egy évük, vagy ha nőről van szó, a saját otthon megszerzése után esetleg még élhet talán 8 évet is. Szüljön három gyereket, de azok a gyerkőcök ne egyenek, és ne járjanak orvoshoz, mert csak zavarják a rendelést. Az iskolában már első osztályban tudjanak verset elemezni és a másodfokú egyenleteket is simán oldják meg.

Ma takarékossági világnap van.

Nekünk, magyaroknak ez is valószínűleg jól fog sikerülni, mert Németország északi részén a szélerőművek a viharos időjárás miatt jóval több energiát fognak termelni a rendszerbe. Ezt persze a cseheken, Szlovákián és Magyarországon kell végig vezetni, hogy elérjen a délebbi, német felhasználókig, így majd nálunk ez is a túlterheléses áramszünet formájában fog megnyilvánulni. A magyar fogyasztó így aztán tud takarékoskodni, mert azért sem kap áramot…

Mellékesen a szélerőművek háromszor annyi áramot termelnek, mint a paksi atomerőmű.

No comment!

UFÓ észlelés Debrecenben!

Egyszer volt, hol nem volt, kezdhetném így is. Ez 1990-ben történt, de csak egy évvel később vettem komolyabban az újsághírt. Hát utána néztem, mert kezdett igazán érdekelni, tényleg mi is játszódhatott le, mit is láthattak az emberek?!

Az események aztán szépen lassan álltak össze.

1990 augusztusában vívták a „Sivatagi vihar” elnevezésű háborút. A két eseménynek látszólag nem volt köze egymáshoz, csak időben egybeestek.

A Németországban kirobbant botrányra kaptam fel a fejem igazán, amikor is a háború után az újságírók meg merték írni, hogy hány nehézbombázó volt atombombával felszerelve és hogy minden este Németországból elindulva elmentek a török légtérig és ott fordultak vissza az amerikai bázisra. Azt a légifolyosót használták, amit a rendes utasszállítók is, csak jóval magasabb tartományban, ahol már ilyen gépek biztos nem szálldogálnak.

Akkor még volt ismerősöm a légtérellenőrök között. Kérdésemre igenlő választ kaptam, igen volt amerikai gépek átrepülése nagy magasságokban és engedéllyel természetesen.

Magyarország első szabadon választott kormánya idején Boros Péter belügyminiszter engedélyével ezek a nehézbombázók - atombombával a fedélzetükön- megkapták az átrepülési engedélyt.

Persze, mindenki tagadott, de a németek pár hónappal később csak elismerték, volt ilyen gép és felszállás.

Az ilyen repülésekkor nincsenek jelzőfények, a nagy magasság miatt nem halható semmi sem, csak a hajtóművek égését lehet időnként véletlenszerűen felfedezni. Ezt látták UFÓ – nak.

Mert az a légifolyosó éppen Debrecen felett megy el.

Persze, politikusaink nem ismertek el semmit. Az a Boros Péter pedig Magyarország miniszterelnöke lett.

Legalább annyira hallgattak az ügyről, mint a rendszerváltás előtti évtizedekben néhány atombomba robbantásról a világűrben. Ez egyébként 1962 júniusában volt 400 km-es magasságban.

Hát ennyit arról, mennyi beleszólásunk is van saját sorsunkba!

Ma magyar anomáliák, avagy kié is a politikusi szék és meddig nyújtózik, aki nem takaródzik...

Nemrég beszélgetünk kollégákkal, hogy Kossuth Lajos széke a debreceni Nagytemplomban van.

Mai napig használható állapotban. Miből készült vajon? Milyen nemzeti tudat kellett ahhoz, hogy egy szék kibírjon a szabadságharc után még két világháborút és néhány rendszerváltást!

Bezzeg a mai időkben minden miniszter első dolga, hogy új bútorral lepje meg magát. Milyen kemény tárgyalások mehetnek a miniszterek szobájában, hogy ilyen könnyen amortizálódik a bútor?

Persze, ha a dél - koreai delegációval tárgyalnak, érthető, azok a képviselők saját parlamentjükben is szét szokták törni a berendezést.

Talán érthető a bútorcsere, hisz nálunk négy évenként van miniszter csere is. Vagy vérmesebbek a szereposztó díványokon? Nos, nem vagyok gyertyatartó!

Kósa úr is, mint polgármester építtetett egy jégcsarnokot Debrecennek. Az ötlet jó, sőt dicsérendő, de az elmúlásnak építenek manapság mindent. Gyors építkezéssel készült, így öt évenként fel kell újítani a műanyag burkolatot. Jól látszik a munkán, csak legyen minél hamarabb kész, aztán csak lesz valahogy.

Azért az dicsérendő, hogy nem a belvárosba épült meg, ahol is olyan épületek társaságában lenne, amelyek több száz évre készültek.

Biztosan a mesteremberekkel van baj, nem tudnak olyat tervezni és építeni, ami esetleg száz évre készül.

Vagy lehet, hogy mégis a politikusokkal van baj? Tudják, hogy négy év és menniük kell?

Mai elhallások!

Ma éppen két mérnök után jöttem ki az ebédlőből és a következő mondat hangzott el:

-220fokos lejtőt rajzoltam.

Na, ezt mondja meg valaki nekem, ez mit jelent? Hogyan lehetséges?

Megpróbáltam elképzelni, ha minden igaz, akkor ez egy 40 fokos emelkedő, vagy mégse? Vagy hegymászók voltak és úgy talán egy kiugró szikla alatti terület?

Több mérnököt is megkérdeztem, de senki nem tudta igazából kitalálni milyen a 220 fokos lejtő. Legközelebb talán az a kijelentés volt, ami így hangzott:

-Bölcsész végzettségű újságírók szokták azt mondani, hogy az események 360 fokos fordulatot vettek.

Nos, ennek is ugyanannyi értelme van.