Egyszer volt, hol nem volt, kezdhetném így is. Ez
1990-ben történt, de csak egy évvel később vettem komolyabban az újsághírt. Hát
utána néztem, mert kezdett igazán érdekelni, tényleg mi is játszódhatott le,
mit is láthattak az emberek?!
Az események aztán szépen lassan álltak össze.
1990 augusztusában vívták a „Sivatagi vihar”
elnevezésű háborút. A két eseménynek látszólag nem volt köze egymáshoz, csak
időben egybeestek.
A Németországban kirobbant botrányra kaptam fel a
fejem igazán, amikor is a háború után az újságírók meg merték írni, hogy hány
nehézbombázó volt atombombával felszerelve és hogy minden este Németországból
elindulva elmentek a török légtérig és ott fordultak vissza az amerikai
bázisra. Azt a légifolyosót használták, amit a rendes utasszállítók is, csak
jóval magasabb tartományban, ahol már ilyen gépek biztos nem szálldogálnak.
Akkor még volt ismerősöm a légtérellenőrök között.
Kérdésemre igenlő választ kaptam, igen volt amerikai gépek átrepülése nagy
magasságokban és engedéllyel természetesen.
Magyarország első szabadon választott kormánya idején
Boros Péter belügyminiszter engedélyével ezek a nehézbombázók - atombombával a fedélzetükön-
megkapták az átrepülési engedélyt.
Persze, mindenki tagadott, de a németek pár hónappal
később csak elismerték, volt ilyen gép és felszállás.
Az ilyen repülésekkor nincsenek jelzőfények, a nagy
magasság miatt nem halható semmi sem, csak a hajtóművek égését lehet időnként véletlenszerűen
felfedezni. Ezt látták UFÓ – nak.
Mert az a légifolyosó éppen Debrecen felett megy el.
Persze, politikusaink nem ismertek el semmit. Az a
Boros Péter pedig Magyarország miniszterelnöke lett.
Legalább annyira hallgattak az ügyről, mint a rendszerváltás
előtti évtizedekben néhány atombomba robbantásról a világűrben. Ez egyébként
1962 júniusában volt 400 km-es magasságban.
Hát ennyit arról, mennyi beleszólásunk is van saját
sorsunkba!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése